A zeső

Lehet itt egy esőtáncot járó szekta. Nagyon szorgalmasak és ráadásul nagyon megy nekik, profik, hiszen esik. Már megint.... vagy lehet, hogy még mindig.....Néha zuhog is, meg csepereg, esetleg szemerkél, vagy dézsából öntik. Már nem is követem, csak csöndben ázom. Bézzenek a birkák, én csak ázom. - Ezt az értelmetlen nyelvi leleményt édesapámnak küldöm, és mindenkinek, aki szereti... De hol is tartottam. Ja igen. Szóval én csak ázom, mert Berlinben ázni azt lehet. Ha így folytatja az időjárás, akkor Berlin Atlantisz sorsára jut. Persze egy vízalatti városnak is megvannak az előnyei. Remek búvártúrákat lehet szervezni. Az úszás egészséges, jó hatással van a vérkeringésre. Fellendülhet ismét a német tengeralattjáró ipar...

Attól még, hogy esik közlekedni azért kell. Hansot, a bringámat már felpiszkáltam. Igazi vízibicikli. Extra brutál ültetett trapézoid sárhányó szoknya, vízálló nyereg. A táskámban pedig mindig ott figyel az eső szett: esőponcsó, sztrato 2000 nedvszívó rongy a vizes nyereg szakszerű letörlésére, gatyacsipesz, sildes sapka. Azt hiszem lassanként ki kell egészíteni a szettet evezővel, mentőmellénnyel, vasmacskával és merítő vödörrel... Én leszek a hajó kapitánya.

sör

Azt hiszem nem újság, hogy a németek általában szeretik a sört. Sőt, sokat is isznak belőle. Elvégre, ha valamit szeret az ember, miért ne kortyolgatná szorgalmasan. Ez önmagában még nem lenne persze baj. Igaz, ha az ember sörözik, akkor elébb utóbb be is rúg. Még ez sem feltétlenül probléma. A zajongó, azt hiszi magáról vicces részeg nem az igazi probléma. Sokkal, de sokkal bosszantóbb és érthetetlenebb, hogy mi az ördögnek kell a sörösüvegeket földhöz vágni. Németes alaposággal úgy, hogy jó apró szilánkosan beterítsék egész Berlint. Mintha lenne valami tranzdimenzionális erő, melynek egyetlen célja, hogy egyenletes, csillogó üvegszilánk bevonatot képezzen Berlin utcáin és járdáin. Ez a paranormális lény, felettébb szorgalmas, és úgy fest, hogy különösen hatékonyan tudja megszállni és üvegtörésre bátorítani a sörfogyasztó helyi fiatalságot, középkorúságot, öregséget, fiúkat, lányokat, híres emberek, kevésbé híres de azért talán páran felismerik embereket...

Az eredmény pedig nem más, mint remek üzlet a kerékpárgumi iparnak. Hmmmm lehet, hogy a lénynek gumigyára van?!

Mozi

Otthon is ritkán járok moziba, itten sincs ez másként. Nu de mivel az időjárás úgy döntött, hogy idén divatos az eső, ezért valami beltéri program után néztem. A mozi ideális időtöltésnek tűnt.

Remek élmény, de nem a film miatt. Az sem volt rossz, de lényegtelen. Ami sokkal izgalmasabb, hogy hogyan is járnak itten az emberek agyat zsibbasztani a multiplekszbe.

Mint azt már megszoktuk a kiválasztott, megnézni vágyott film előtt természetesen elkerülhetetlen reklámblokk és tréler összeállítás itt is dívik. Ezt a furfangos magyar néző egyszerű késéssel elkerüli. A hat órás filmre kényelmes negyed órás késéssel érkezvén még esetleg a végét elkapja, vagy kiszalad pattogatott kukoricáért, hogy legyen mivel bosszantania a szomszédot, de semmiképpen nem ül bent már hatkor.

Itten ez ám nem megy. A hat órás filmre mindenki már kukoricával, kólával gumimacival és mindenféle értelmetlen dzsánkfúddal felfegyverkezve a helyén ül kicsivel hat előtt. A terem még világos, de már tele van. Két pimasz fiatal, biztos külföldi, az első reklám közben érkezett, szegények égő füllel nagy hümmögés közepette botorkáltak a helyükre. Elvégre a szolgáltatás része a hirdetmény. Kezdés hatkor, nem pedig hat óra KETTŐKOR.

Még egy érdekes részlet, hogy a poppcorn ropogtatás valahogy mintha hosszabb ideig tartana. Tartalékolnak. Még a filmre is marad.
Azt hiszem nem is meglepő, hogy a vége feliratokat is végig kell ám nézni! Jól nevelten, a helyünkről. Elvégre az is része a filmnek.