Tegnap egy nagyon érdekes koncerten voltam. Nem feltétlenül zenei értelemben izgalmas, hanem tudományos. A szó szoros értelmében. A Cuarteto Apasionado gitárkvartett játszott. Ez önmagában még egyáltalán nem izgalmas persze. De mindezt a Max Planck intézet agykutató részlege szervezte. Mind a négyük fején vízilabdás úszósapka elektródákkal díszítve. Kezükön, mellkasukon, arcukon érzékelők. Tiszta sztártrek felszerelés. Ugyanis EEG és EKG és még ki tudja milyen hárombetűs kombinációs gépekkel rögzítették a játék közben mi is történik az agyukban, a testükben.
A kutatás célja egyébként kideríteni, hogy az együtt zenélés közben összehangolódnak-e az egyes játékosok agyhullámai.
http://www.mpib-berlin.mpg.de/sites/default/files/press/postkarte_laborkonzert_final.pdf
A koncert zenei értéke elhanyagolható volt, de mikor a ráadásnál kivetítették mögéjük az agyhullámaikat az magával ragadó élmény. Pusztán az lenyűgöző látvány, hogy játék közben milyen rendezettek az agyhullámok, a darab végeztével pedig össze vissza ugrál minden.
2011. június 18., szombat
2011. június 16., csütörtök
bokros teendők
Festival der Kulturen
Bizony bizony. Van itten ez az állítólag szuper híres kultúrák fesztiválja. 4 nap őrület. Most volt pünkösdkor. Elvileg ez egy gigászi, ingyenes zenei fesztivál. Legalább is ennek hirdetik. Hát zene volt persze bőven, de a fergeteg, az embertömeg és az elképesztő zaj elnyomta. Így visszatekintve találóbb leírás lenne az ívászat fesztivál. Lényegében abból áll a program ugyanis, hogy az arra érdemes vagy érdemtelen lakók standtól standig ténfergve leigyák magukat. Stand pedig akad bőven. Van ahol kis üveg bigyót, van ahol, kicsit nagyobb posztó cuccot, mütymütyöket lehet kapni. Lényegében szép, vonzó de alapvetően használhatatlan dolgok kimeríthetetlen tárháza. Szokásos zsibvásár. Van persze májszkolben, fagyi, vattacukor.....
Ami viszont szinte felfoghatatlan, hogy hivatalosan hétfőn este hétkor ért véget a rendezvény, és a vásárosok tényleg percre pontosan hétkor be is zártak, elkezdtek pakolni, és éjfélre már nyoma sem volt a több százezres tömegnek. Összehangolt, jól begyakorolt mozdulatokkal rippsz ropsz minden elpakolva, hazamenve.
Kb. fél óra alatt a tömeg is eloszlott, mihelyst az alkoholmérés befejeződött...
Természetesen ennyi részeg ember német vagy nem német odapiszkít, ahova nem kéne. Lenyűgöző milyen változatos technikákkal tisztítják a bokrokat. Zárás után hirtelen a semmiből narancssárga munkások szorgos csapatai lepik el az utakat. Bokor tisztító kommandó, pohárszedők... szigorúan szervezve, hatékonyan.
Szóval a bokortisztítás, ha már ennyit emlegettem, úgy zajlik, hogy jön egy ember egy nagy hangos géppel, ez fújni tud. Kifújja a bokor alól az ott alvó csövest, kutyakakát, sörösüveget, és bármi mást, ami véletlen ott maradt volna. Bokor marad a helyén.
Utána jön egy másik ember, nála is van egy hangos gép. Ez szívni tud. Az imént odébb fújt dolgokat értelem szerűen összeszívja . Azért nem tudja direkt a bokor alól felszívni a dolgokat, mert akkor szegény bokor is a gép gyomrában végezné.
Szóval fesztiválnak fesztivál. Nincs sok különbség. Csak talán annyi, hogy minden program pontosan kezdődik. Mintha nem ismernék a csúszást. Németesen hatékony a szervezés. De a részeg ember, az nemzetiségtől függetlenül, hangos. Nem szeretem a tömeget.
Bizony bizony. Van itten ez az állítólag szuper híres kultúrák fesztiválja. 4 nap őrület. Most volt pünkösdkor. Elvileg ez egy gigászi, ingyenes zenei fesztivál. Legalább is ennek hirdetik. Hát zene volt persze bőven, de a fergeteg, az embertömeg és az elképesztő zaj elnyomta. Így visszatekintve találóbb leírás lenne az ívászat fesztivál. Lényegében abból áll a program ugyanis, hogy az arra érdemes vagy érdemtelen lakók standtól standig ténfergve leigyák magukat. Stand pedig akad bőven. Van ahol kis üveg bigyót, van ahol, kicsit nagyobb posztó cuccot, mütymütyöket lehet kapni. Lényegében szép, vonzó de alapvetően használhatatlan dolgok kimeríthetetlen tárháza. Szokásos zsibvásár. Van persze májszkolben, fagyi, vattacukor.....
Ami viszont szinte felfoghatatlan, hogy hivatalosan hétfőn este hétkor ért véget a rendezvény, és a vásárosok tényleg percre pontosan hétkor be is zártak, elkezdtek pakolni, és éjfélre már nyoma sem volt a több százezres tömegnek. Összehangolt, jól begyakorolt mozdulatokkal rippsz ropsz minden elpakolva, hazamenve.
Kb. fél óra alatt a tömeg is eloszlott, mihelyst az alkoholmérés befejeződött...
Természetesen ennyi részeg ember német vagy nem német odapiszkít, ahova nem kéne. Lenyűgöző milyen változatos technikákkal tisztítják a bokrokat. Zárás után hirtelen a semmiből narancssárga munkások szorgos csapatai lepik el az utakat. Bokor tisztító kommandó, pohárszedők... szigorúan szervezve, hatékonyan.
Szóval a bokortisztítás, ha már ennyit emlegettem, úgy zajlik, hogy jön egy ember egy nagy hangos géppel, ez fújni tud. Kifújja a bokor alól az ott alvó csövest, kutyakakát, sörösüveget, és bármi mást, ami véletlen ott maradt volna. Bokor marad a helyén.
Utána jön egy másik ember, nála is van egy hangos gép. Ez szívni tud. Az imént odébb fújt dolgokat értelem szerűen összeszívja . Azért nem tudja direkt a bokor alól felszívni a dolgokat, mert akkor szegény bokor is a gép gyomrában végezné.
Szóval fesztiválnak fesztivál. Nincs sok különbség. Csak talán annyi, hogy minden program pontosan kezdődik. Mintha nem ismernék a csúszást. Németesen hatékony a szervezés. De a részeg ember, az nemzetiségtől függetlenül, hangos. Nem szeretem a tömeget.
2011. június 8., szerda
csobb?
Többen reklamáltak, miért nincs blogolás. Hihetetlenül sok minden történik itten egyszerre. Ez persze jó is, meg rossz is. Hol is kezdjem. Ez jutott eszembe hirtelen:
Berlin környéke híresen tele van tavakkal. Itten mindenki oda meg vissza van vele, mennyire klafa, hogy ilyen sok tó van. Nem kell órákat utazni, sutty ott is van az ember. Paradicsomi körülmények, természet, víz, kacsák, rét, lehet úszni, napozni...
Nu, gondoltam meg is nézem magamnak. Elvégre annyira csábítóan hangzik a 30 fokban egy tavi kirándulás. Felkerekedtünk hát itten kis magyar különítménnyel az állítólagos 'legjobb' közeli tóhoz. Krumme lanke. Krumme annyit tesz, mint görbe. A lanke nem tudom mi lehet, nem sikerült kideríteni, de van belőle görbe minden esetre.
Szóval piknikestül, pokrócostul elgurultunk a hőn áhított tóhoz. Hááááát. Tónak tó, de azt hiszem ezzel ki is merült az élvezeti értéke. Igazi zöld víz, alga szag, pucér német nyugdíjasok, szemét, kutya, árnyékkergetés...
Görbének görbe mondjuk, tehát a neve találó. Lehet, hogy a 'lanke' annyit jelent, hogy büdös, koszos, sokan vannak benne, és még pucérak is?
Berlin környéke híresen tele van tavakkal. Itten mindenki oda meg vissza van vele, mennyire klafa, hogy ilyen sok tó van. Nem kell órákat utazni, sutty ott is van az ember. Paradicsomi körülmények, természet, víz, kacsák, rét, lehet úszni, napozni...
Nu, gondoltam meg is nézem magamnak. Elvégre annyira csábítóan hangzik a 30 fokban egy tavi kirándulás. Felkerekedtünk hát itten kis magyar különítménnyel az állítólagos 'legjobb' közeli tóhoz. Krumme lanke. Krumme annyit tesz, mint görbe. A lanke nem tudom mi lehet, nem sikerült kideríteni, de van belőle görbe minden esetre.
Szóval piknikestül, pokrócostul elgurultunk a hőn áhított tóhoz. Hááááát. Tónak tó, de azt hiszem ezzel ki is merült az élvezeti értéke. Igazi zöld víz, alga szag, pucér német nyugdíjasok, szemét, kutya, árnyékkergetés...
Görbének görbe mondjuk, tehát a neve találó. Lehet, hogy a 'lanke' annyit jelent, hogy büdös, koszos, sokan vannak benne, és még pucérak is?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)